Leszállt az Axiom-4 küldetés tagjait, köztük Kapu Tibor magyar kutatóűrhajóst szállító SpaceX Dragon űrkapszula kedden Kalifornia partjainál.

A Grace névre keresztelt űrkapszula magyar idő szerint hétfőn 13 óra 15 perckor vált le a Nemzetközi Űrállomásról (ISS), hogy megkezdje 22,5 órás útját a Földre. A kapszula lassan eltávolodott az állomástól, majd önállóan keringett a Föld körül, folyamatosan ereszkedve a lehető legalacsonyabb magasságra, hogy az úgynevezett deorbit return, azaz a tényleges visszatérés folyamatát megkezdje.

Még a légkörbe való belépés előtt levált a kapszula hátsó, úgynevezett “csomagtartója“, amely napelemeket és hűtőradiátorokat tartalmaz, és megsemmisült a légkörben.

Forrás: MTI

Az űrkapszula óránkénti több mint 27 ezer kilométeres sebességgel lépett be a légkörbe. A folyamat részeként a kommunikáció rövid időre megszakadt az űrhajósokkal, de mintegy 7 perc után helyreállt. Mintegy 4 perccel a vízbe érkezés, a splashdown előtt kinyílt a két kisebb stabilizáló ernyő, majd a négy nagyméretű főernyő is. A Dragon űrkapszula San Diego partjainál szállt le a Csendes-óceánba.

• KÉPEK: Kilövése után jelentkezett be Kapu Tibor, 15 millió magyarnak mondott köszönetet, hungarikumokat is vitt az űrbe

Élő közvetítés a hazaérkezésről a budapesti Millenárison. Forrás: MTI

A splashdownt követően a helyszínre érkezett a SpaceX két gyorsnaszádja és a közelben várakozó Shannon mentőhajó, amelynek daruval emelték a fedélzetére az űrkapszulát.

A legénységet az első egészségügyi vizsgálatok után helikopter viszi partra, ahonnan repülővel szállítják tovább őket a NASA houstoni Johnson Űrközpontjába.

Íme az élő közvetítés a hazaérkezéséről:

A HUNOR program tájékoztatása szerint az Axiom-4 küldetésben résztvevő asztronautákra – Kapu Tibor mellett az amerikai Peggy Whitsonra, az indiai Shubhanshu Shuklára és a lengyel Sławosz Uznański-Wiśniewskire – további egészségügyi megfigyelés vár. Bár az összesen 20 napos misszió rövidnek számít, az űrhajósok számára fizikai rehabilitációra és fokozatos terhelésre van szükség, pihenés és mozgásterápia segíti a teljes visszaállást.

Az Axiom-4 küldetés legénysége 18 napot töltött a Nemzetközi Űrállomáson, ahol több mint 60 kísérletet végeztek el. A Dragon űrkapszula több mint 260 kilogrammnyi rakománnyal tért vissza, benne a NASA hardverével és a küldetés során végzett kísérletek adataival.

HUN REN: Sikeresek voltak az űrkísérletek

Sikeresek voltak a HUN-REN-es űrkísérletek: a kedden visszatért Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós új nyomkövetési módszert vizsgált a Nemzetközi Űrállomáson, egy új magyar matematikai felfedezés látványos demonstrációját mutatta be, valamint a magyar űrmisszióban a Föld éjszakai féltekéjén zajló aktív zivatartevékenységéről is készültek fotók az űrben – tájékoztatta a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-t kedden.

A HUNOR-program részeként Kapu Tibor a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) számára végzett el földmegfigyelési kísérletet tudományos küldetése részeként. A magyar kutatóűrhajós a Földünk éjszakai féltekéjén zajló felsőlégköri elektromos aktivitásokat fényképezte – olvasható a közleményben.

A kísérlettel elsősorban a villámaktivitást és az ezzel összefüggésben levő, zivatarfelhők felett megjelenő, elektromos eredetű fényfelvillanásokat (ún. FEF jelenségeket) kívánták megfigyelni.

A tájékoztató idézi Bór Józsefet, a HUN-REN FI kutatóját, aki elmondta: a küldetésen rögzített videók előzetes minőségellenőrzése során már találtak két gyűrűlidérc típusú fényjelenséget. Ezek az első felhők feletti elektromos eredetű felvillanások, amelyeket az UHU Földmegfigyelési kísérlet részeként figyeltek meg és azonosítottak. Hozzátette: számos felvételhez később kapnak hozzáférést, de a meglévőkben is számítanak további FEF jelenségekre a részletesebb átnézés után. A kutató szerint az UHU kísérlet már nem zárul eredménytelenül, hiszen a gyűrűlidérceken kívül sok villámfény is egyértelműen látható a képkockákon. Az űrből készült felvételek egyebek mellett várhatóan a földi villámészlelő hálózatok észlelési hatásfokának ellenőrzésére, valamint a zivatarok elektromos aktivitásának az éghajlatkutatásban való felhasználására is alkalmasak lesznek – magyarázta a kutató.

A HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetnek egy új nyomkövetési módszerrel kapcsolatos méréseket végzett az űrben Kapu Tibor. Kornyik Miklós, a projekt vezetője, a kutatóintézet munkatársa szerint az alapkísérleten felül egy hosszabb mérésre is volt lehetőség, amelyben két teljes orbit alatti kalibrációs adatot mentett le az applikációjuk. “Mindkét esetben az adatbázist sikeresen feltöltötte Tibor az Axiom felhőjébe. Az adatok egyelőre a NASA-nál vannak. Előzetes eredményekre az adatok hozzáférését követő néhány hétben lehet számítani” – tette hozzá a projektvezető.

A Nemzetközi Űrállomáson a HUNOR-program részeként tesztelt nyomkövetési módszert a gyógyászatban, a robotikában, de még a videójátékokban is használják. A kísérlet alapján fejleszthető algoritmusok különösen hasznosak lehetnek az űrbeli navigációban, űreszközök együttes koordinálásában, dokkoláskor, valamint a karbantartási munkálatok elvégzésekor – olvasható a tájékoztatóban.

Kapu Tibor foglalkozott még a HUN-REN-BME Morfodinamika Kutatócsoport alkalmazott matematikusainak 2024-es felfedezésével, a lágy cellákkal. Ennek a különleges, sarkok nélkül a háromdimenziós teret kitölteni képes téridomcsaládnak egy nevezetesen szimmetrikus tagját vitte magával a világűrbe a kutatóűrhajós, hogy két, csak súlytalanságban elvégezhető demonstrációval hívja fel a figyelmet az alakzat fontos és szemléletes jellemzőire. Egyrészt a lágy cella formájában víztesteket hozott létre, kihasználva, hogy az elméleti konstrukció az úgynevezett minimálfelületekre vezet; másrészt több lágy cellából összefüggő alakzatot épített, demonstrálva, hogy ezek a téridomok egymásba szokatlan módon, igen stabilan kapaszkodnak.

A tájékoztató szerint Domokos Gábor, a kutatócsoport vezetője és a lágy cellák egyik feltalálója lenyűgöző látványnak nevezte a leérkező képeket, és bízik benne, ezek a felvételek olyan szellemi szikrát vetnek valahol a világban, ami ennek a nagyon friss elméleti vívmánynak a közvetlen hasznosulásához vezet akár a közeljövőben.

A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont kristálykémiai szakemberei, a HUNOR (Hungarian to Orbit) Programmal és a központi japán űripari vállalattal, a JAMSS-szel együttműködésben egy hónapon át új szerves vegyületből növesztettek egykristályokat a Nemzetközi Űrállomáson (a korábbi SpaceX CRS-32 rakományszállító küldetéssel, a Kirara-6 részeként). Súlytalansági körülmények között rendezettebb és ezért jobban vizsgálható kristályszerkezetek érhetőek el, mint bármelyik földi laboratóriumban.

A HUN-REN tájékoztatójában hangsúlyozta: a sikeres kísérlet új kapukat nyithat meg a kémiai kutatásban és a vegyipari alkalmazásban, mivel ez az első hidrogénhíd-kötéssel felépülő vázszerkezet, amit valaha súlytalanságban kristályosítottak. A hidrogénhíd a korábban alkalmazott vázkötéseknél gyengébb kölcsönhatás, ezért a kristály sérülékenyebb, de cserébe a felhasználás során kisebb energiabefektetéssel vihetők végbe kémiai folyamatok, valamint a kísérlet elméleti megalapozást is szolgáltat a jövő kutatásaihoz.

A szerkezet pontos feltérképezését Bombicz Petra és kutatócsoportja végzi az Űrállomásról a rázkódás ellenére épségben visszatért kristályon. A rekonstrukcióhoz az angliai Diamond Light Source sugárforrásnál gyűjtöttek mérési adatokat. A tudományos közösség nem csak az első hidrogénkötéses vázszerkezetnek, hanem a budapesti kutatóintézetben a létrehozásához kidolgozott új, gőzabszorpciós eljárásnak a publikációját is élénk érdeklődéssel várja – áll a közleményben.